Legionella Kockázatbecslés
                                                                             49/2015.(XI.6.) EMMI rendelet
                                                                                              510/2023.(XI.20.)KORM.rendelet


A vonatkozó jogszabályok és a hatályos Legionella módszertani útmutató értelmében minden olyan közforgalmú intézményt érint a Legionella vizsgálati kötelezettség, amely vendégeket fogad vagy munkahelyként szolgál, és a vendégek vagy az ott dolgozók a használati melegvízzel érintkeznek.

A kockázatbecslést évente kell elvégezni, vagy az egyes kockázati közegek üzemelését érintő változás esetén, legfeljebb 30 napon belül kell felülvizsgálni.

Az üzemeltetést érintő változásokat jelenti többek között a rendszer átépítése, valamint jelentősebb személyi változások (pl. üzemeltető váltás) is.

Kinek kell elvégezni a kockázatbecslést?

Minden olyan közforgalmú létesítményben el kell végezni a kockázatbecslést, ahol a 20-50 °C közötti hőmérsékletű víz és az azt tartalmazó berendezések, vagy rendszerek használata, működése, bemutatása, vagy karbantartása során aeroszol képződés lehetséges. 

• egészségügyi - legfőképpen fogorvosi – szolgáltatóknak (háziorvosi rendelők nem tartoznak ebbe a kategóriába!),
• kereskedelmi szálláshelyeknek és magán szálláshelyek(Közegészségügyi-technológiai szabályzat)
• wellness – és sportközpontoknak,
• bevásárlóközpontoknak,
• közhasználatú fürdőknek,
• szociális intézményeknek (kivéve a bölcsődéket),
• autómosóknak,
• büntetés-végrehajtási intézeteknek,
• nedves hűtőtornyot üzemeltetőknek,
• éttermek,fodrászatok....

                                                                         Közegészségügy-technológiai szabályzat

                                                                                                                510/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet

                                                      Az új jogszabály a korábbi 37/1996. (X. 18.) NM rendeletet váltja majd fel, ezzel jelentős változások lesznek a medencés fürdők létesítésében, üzemeltetésében.

                                                                                                            Fontosabb változások röviden összefoglalva:

1. Az 510/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet a fürdő típusokat 3 féle kategóriába sorolja, ezek alapján határozza meg az egyes típusokba tartozó fürdőkre vonatkozó kötelezettségeket.

Az 1-es típusba tartoznak a települések fürdői, sportuszodák, tanuszodák csecsemőúszást és kisgyermekek gyógyászati foglalkozását biztosító uszodák, gyógyfürdők, élményfürdők, vízi és aquaparkok.

A 2-es típusú közhasználatú fürdőkategóriába tartozik minden olyan közhasználatú fürdő, ahol a vízzel kapcsolatos tevékenység a fő tevékenység mellett van jelen, mint többletszolgáltatás (pl.: szálláshelyek). A 2-es típust két további alkategóriába osztja, így különbséget tesz a nagyobb (pl.: szállodák, kempingek) és kisebb egységek fürdői között.

3-as típusú közhasználatú fürdő kategóriába tartozik az 1-es és 2-es típusba nem sorolható, közvetlenül a felhasználók vízzel való érintkezésére szánt fürdési célú létesítménye, például az interaktív szökőkút vagy a kádfürdős jellegű létesítmények, vizes játszóterek.

2. A közhasználatú fürdőknek közegészségügyi-technológiai szabályzattal (korábban: üzemeltetési szabályzat) kell rendelkeznie. Ami a fürdő szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos részletes műszaki, technológiai, biztonságtechnikai, környezetvédelmi és egészségügyi előírásokat, továbbá az egyes tevékenységek személyi feltételeit tartalmazó szabályokat tartalmazza.

3. A közhasználatú fürdő üzemeltetőjének kockázatértékelési dokumentumot kell készítenie, amelyet évente felül kell vizsgálnia. A kockázatértékelési dokumentum meglétét és tartalmát az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzi a közegészségügyi-technológiai szabályzattal együtt.

4. Az 1-es és a 2/a típusú közhasználatú fürdőkben vegyszeradagolást automata vegyszeradagoló használatával kell végezni. Kézi adagolást csak kivételes esetekben, az MSZ 15288–2 szabvány előírásainak betartásával lehet alkalmazni.

5. A szűrő-forgató berendezéssel üzemelő medencét évente legalább 2 alkalommal le kell üríteni. 50 m3-nél kisebb melegvizes (30 °C-nál melegebb) pezsgő- és gyermekmedencét havonta, a 2 m3-nél kisebb pezsgőmedencéket naponta kell leüríteni.

6. Szabályozza a közfürdő üzemeltetésére vonatkozó szükséges személyi, képzettségi feltételeket, melyet fürdőtípusonként kategorizál. Pl.: 1,35 m vízmélység alatt nem kötelező a szakképzett uszodamester, vagy úszómester jelenléte, elegendő a medencefelügyelő személy.

7. Módosulnak a vízvizsgálatra vonatkozó előírások. Kibővültek a vizsgálandó paraméterek, változik a vizsgálati gyakoriság például a 2/b típusú fürdőkben elegendő a negyedévenkénti akkreditált mintavétel és laborvizsgálat.

8. Bizonyos esetekben előírja a medencék légteréből történő mintavételt és vizsgálatot (trihalometánok, benzol). Például aktív klórral (klórgáz, hipokloritok) fertőtlenített fedett medencék esetében, vagy a medencevíz ismételt, súlyos szennyezése esetén.

9. Az új jogszabály kiemeli a vizes játszótereket. Ezen egységek is közhasználatú fürdőnek minősülnek. Négy kategóriára osztja, A, B, C és D típusokat különböztet meg, ezen kategóriák alapján szabályozza az egységekre vonatkozó előírásokat.

10. Adatszolgáltatási kötelezettség: az üzemeltető gondoskodik arról, hogy az általa végzett és végeztetett valamennyi fürdővízre vonatkozó akkreditált laboratóriumi vízvizsgálat eredménye az adatok rendelkezésre állását követő 5 napon belül a HUMVI rendszerbe feltöltésre kerüljön. Ezzel az üzemeltető a tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz az illetékes egészségügyi államigazgatási szerv felé.

11. Szabályozza a fürdővízzel érintkező anyagokra vonatkozó előírásokat, meghatározza a fürdővízellátásban a vízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek nyilvántartásba vételének és a technológiák fürdővízbiztonsági engedélyezésének feltételeit.

 

Ki készítheti el a kockázatértékelést?

2023. december 31-től A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 3/A. § szerint a 3. § szerinti kockázatbecslés elvégzése már munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül!

A munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat munkaegészségügyi – ezen belül foglalkozás-orvostan, üzemorvostan, munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan – szakképesítéssel rendelkező személy végezheti.

Amennyiben vállalkozásának Legionella Kockázatbecslésre van szüksége forduljon hozzánk bizalommal,kérjen árajánlatot és akkreditalt partnerünk rövid időn belül felveszi önökkel a kapcsolatot